Manapság a legtöbb ember felismeri annak veszélyét, hogy ólomfesték van otthon, és ez ritkábban fordul elő az újabb otthonokban. Ha azonban nem saját magának festette a házat, érdemes lehet, hogy a festék ólomszintjét megvizsgálja. A festék ólomtartalmának vizsgálatára két rendszer létezik: röntgenfluoreszcencia (XRF) és laboratóriumi vizsgálat a Nemzeti Vezető Laboratóriumi Akkreditációs Programon keresztül. Ha a teszteredményeket a tesztelés időpontjában a helyszínen szállították, akkor valószínűleg az XRF tesztet használták. Ha a teszt eredménye később jött, akkor valószínűleg laboratóriumi vizsgálat volt.
Az EPA 1978-ban megállapította a festékben található ólom határértékeit.1. lépés
Ha XRF tesztet alkalmaztak, akkor a festett felület négyzetcentiméterénként 1 mg ólomtartalmat ólmozott festékként kell meghatározni.
2. lépés
Ha az XRF teszt eredményei nem voltak meggyőzőek, akkor ezt a festék alatti anyagok okozhatják. Újravizsgálat elvégezhető néhány felületfesték eltávolításával, és az alatta lévő anyag leolvasásának alapolvasással történő meghatározásával.
3. lépés
Ha laboratóriumi tesztet alkalmaztak, akkor határozza meg, hogy a teszt eredményeit százalékban vagy milligramm / négyzetcentiméter értékben adják-e meg.
4. lépés
Ha a laboratóriumi vizsgálati eredményeket milligramm / négyzetméter értékben adják meg, akkor 1 mg / négyzetcentiméter ólomtartalom ólmozott festéknek tekintendő.
5. lépés
Ha a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit százalékban adjuk meg, akkor a 0,5 százalékos ólom eredményei ólomfestéket képeznek.
